Tuzsér-Falu 

Tuzsér község Magyarország Alföldjén, a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén található. A község szomszédos falvai északon Tiszabezdéd, délen Komoró, keleten Mándok, nyugaton pedig a Tisza folyó és a folyó túlsó partján fekvő Zemplénagárd. A fővárostól 365 km, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 65 km, az ország keleti kapujától, Záhonytól ill. a magyar-ukrán határtól mindössze 10 km választja el. Hazánk jelenlegi határainak kialakulása következtében közvetlen határ menti településsé vált a község. A fővárossal és az ország többi részével a 4-es főút és a vasútvonal köti össze a falut. A Budapesttől Záhonyig húzódó közlekedési főútvonalba Tuzsér is beletartozik. A Tiszán működő komp biztosítja a kapcsolatot Bodrogközzel. Határa szabálytalan formát követ, főleg déli irányban hosszan elnyúlik. Déli részén helyezkedik el az Újfalu, keleti részén, Tuzsér és Mándok között pedig a Kálonga-tanya, mely szintén a községhez tartozik. A község fő utcája a Kossuth út, melyen még sok népi lakóház található. Van két orvosi és fogorvosi rendelője, gyógyszertára, faluháza, három óvodája, könyvtára és három iskolaépülete. Itt található a Tiszántúl egyetlen barokk műemlék kastélya: a volt Lónyay-kastély. Református templomai is barokk eredetű, műemlék jellegű.
Lakóinak száma 3370, közülük 2000 ember még ma is foglalkozik gazdálkodással. 1100 hektár földjéből 300 hektár gyümölcsös, főként alma – mely vidékünket világhírűvé tette -, kisebb területen szőlő. A többi terület szántó, erdő ill. gyep.
A lakosságnak munkalehetőséget kínál a község külterületén lévõ ipari üzemek sora: ERDÉRT Tuzsér, TÉKISZ RT, TAURUS Gumiipari Vállalat, MÁV RT személyi és áruforgalmi egységei.

A község neve levéltári adatok szerint 1212-ben tűnik fel először a Hazai Okmánytárban Tuzer formájában, majd egy 1270-es adat az Árpád házi Új Okmánytárban Tuser néven említi. A Zichy Okmánytár 1345-ben Geustusera, 1387-ben Kystuser és Ranoldtusere, 1437-ben Gewthwser neveket használja. 1438-ban az Ibrányi család levéltárában már a mai néven szerepel. A későbbiekben Thewsyr, Thewsver, Thuzer és Thwseer nevek is előfordulnak. A név eredetére eddig nincs hiteles magyarázat, csupán feltételezésekre, hagyományokra tudunk támaszkodni. Mező András és Németh Péter a következő feltevéseket állapítják meg: „A Tuzsér névre nem találunk magyarázatot. Esetleg szláv személynévi eredetre gondolhatunk. Vö: Cseh Touzil, Trzil, Tuzil szn (Benes i.m. 272). A XIV. sz.-ban feltűnő Geustusere, Gewsthwser, majd íráshibával Gewsthusthwsyr névalakok előtagjának olvasata talán Gyõus –Gyõü személynévvel, illetőleg ennek – s képzős változatával lehet azonos. A település osztódásával keletkezett a Renold-, Ranold- előtaggal megkülönböztetett név is, amely egykori birtokosáról való. A Renold név a német Reinhold átvétele.”
Kiss Lajos foglalkozik a Tuzsér név eredetével: „Tuzsér: Bizonytalan eredetű. Talán kapcsolatba hozható a személynévként is használatos magyar réginyelvi tőzsér’ (marhakereskedő) főnévvel.” 1 Kevésbé valószínű az a feltevés, hogy szláv személynév rejlik benne. Vö: cseh Touzil csn, Trzil csn, Tuzil csn.” Kiss Lajos említ még magyarázatot a Tuzsér név eredetét illetőleg. Ezt a magyarázatot azonban csak a hagyomány õrizte, hiteles alapja nincs. E hagyomány szerint a tatárjárás során Kálonga (egy 1345-ös oklevél tanúsága szerint Mándokkal határos település volt, Tuzsér akkor még lakatlan területe határában) lakói a mai falunk erdővel benőtt területére menekültek. Az erdőséget sűrűn átszőtték a Tiszából kiinduló erek, s a menekülők ezt látva – a hely nevét nem tudván – így kiáltottak fel: „Innen is ér, túl is ér, ha belemegyünk nyakig ér, legyen a neve Tuzsér!” Van olyan feltételezés is, mely szerint a Tuzsér név szláv eredetre utal. A szláv Thusir szó jelentése: itt van! A tiszai rév lehetett a szláv – magyar nyelvterjedés találkozási pontja. Az erre vándorló, a révátjárót, települést kereső kereskedők érdeklődésükre talán ezt a szláv nyelvű kifejezést kapták válaszként: Thusir, vagyis: itt van! A ma élő tuzséri emberek hagyományában is megmaradt két változat. Az egyik szerint az ősi települést tíz ér szelte át, s a két szó összeolvadásából némi változtatással keletkezett a Tuzsér név. A másik változat: Kálongát és Tuzsért a Tul – ér választotta el egymástól, s a Túl-ér ugyancsak nyelvi úton létrejövő származéka: Tuzsér. A hagyományőrző magyarázatok nem hitelesítik a név jelentését, de igazolják, hogy községünk régen több településrészből állt, s elhelyezkedésük viszonyai kapcsolatban vannak a név kialakulásával.

Írásos dokumentumok, valamint az ásatások során talált bronzkori és honfoglalás kori leletek bizonyítják azt a tényt, hogy községünk területe évezredekkel a település létrejötte előtt is már lakott terület volt. Történeti feljegyzések adnak hírt a hajdani tuzséri földvárról, melynek területén bronzkori leleteket (i.e. 1900-1100) találtak. A népvándorlás korában (isz. 400-800-ig élő népek a nagyobb védelem érdekében földvárakat emeltek lakhelyük köré. A Tisza mentén több ilyen földvár épült, többek között Tuzsér területén is. A földvárak nemcsak a támadó ellenségtől, hanem az árvizektől is megvédték a lakosságot. A tuzséri földvár közvetlenül a Tisza mellett helyezkedett el tégla alakban a Salamon-féle (volt Lónyay) kastély közelében. Területe két holdnyi volt. E vár közelében obsidián – szilánkokat, durva cserépedény töredékeket és három szép bronzkardot találtak. „Három világos zöld patinájú kard. Markolat 3-3- körülfutó léczczel és ezeknek közei különféleképpen díszítve. Penge: liliom levél alakú. Egyik csészés, kettő korongos markolat – fejjel”. A kardokat a kastélytól pár száz lépésnyire szántás alkalmával találták meg a századforduló idején, melyeket az akkori birtokos, gróf  Forgách Margit Jósa András múzeumának ajándékozott. A tuzséri földvár védelmi funkciója a honfoglalás után is jelentős maradt, hiszen a gyepűvonal egyik vonala a Tiszakönyök mentén haladt. Felső-Szabolcs területén a honfoglaló magyarságnak sok értékes tárgyi emléke maradt meg. A volt kisvárdai járás szinte minden második községe dicsekedhet honfoglalás kori leletekkel, így Tuzsér is. Ennek oka azzal magyarázható, hogy a nemzetségfők földváraik köré telepítették gazdag rokonaikat, bizalmas embereiket, akikre szükség esetén számítani lehetett. Kisvárda, a hajdani Borsova megye központja nemzetségfői szálláshely volt, s környékén számos tarsolylemezes családi, nagycsaládi temetőt találtak Bezdéden, Eperjeskén, Rétközberencsen és Tuzséron. Az egész ország területéről több tarsolylemez is előkerült, s ezek közül egy tuzséri lelet. A tuzséri honfoglalás kori sírokat 1900-ban a Ráday-fél birtokon (özv. Salamon Tivadarné, Forgách Margit birtoka) tárták fel, amikor a területet szőlőtelepítés céljából megforgatták. Az egyik észak-déli irányú homokdombon az un. Boszorkány hegyen találtak egyetlen sorban hat honfoglalás kori sírt, egymástól 1,5-2 m távolságra. A sírokban csak emberi csontok maradványai voltak, pedig őseink halottaik mellé a lovaikat is odatemették. Az ásatásokat Jósa András régész-orvos és Vidovich László főszolgabíró végezte. Az 1. sírban nem találtak leletet, a 2-ban két nyílcsúcsot, a harmadikban érdekes módon a fenőkövön és kován kívül csiholót és két vaskést találtak. Az ősi halotti kultusz értelmében minden halottnak meg kellett adni a szükséges felszerelést, mert hiedelmük szerint annyi lesz neki a másvilágon, amennyit magával visz.  Ha a halott nem kapja meg, amihez joga van, szelleme visszajár és szerencsétlenséget hoz az élőkre. Egy halott mellé azonban sohasem tettek két felszerelést. A 3. sírban talált két csiholó és két kés azzal magyarázható, hogy egy korábban elhunyt hiányos felszerelésének kiegészítőjét – a zaklatástól való félelem miatt- az új halottal küldték utána a másvilágra. A 4. sírban a csontváz kézízülete fölött egy zöld-rozsda csík jelezte, hogy a halott „karperecet” viselt, bár ez csak egy elenyészett papírvékonyságú ezüstpánt – mint a halotti ruha kiegészítője lehetett. A két utolsó sír érintetlen volt. Az 5.-ből hajkarika és vaspántos csontlemez borítással díszített tegez került elő, melyet a fenekén vékony abronccsal erősítettek meg őseink. A tegez szájában négy nyílcsúcs az eredeti helyén volt, kettőt már kihúztak, hogy készenlétben legyen a „veszélyes” úton. A 6. sír a leggazdagabb. A halottat ékes halotti ruhában temették el, ezt jelzi a mellkason lévő hártyavékony ezüst lemezecske. Varkocskarikáját és övfelszerelésének maradványait is megőrizte a sír. A 6. sír értékes lelete az ezüstből való  vörösréz hátlappal erősített sima, dísztelen tarsolylemez, s benne a tarsoly. Csupán a szélein található körben domború fejű szögecskék, illetve középtengelyében alul és felül két-két rozetta. A tarsolyban tűzkövet és egy csontnyelű kis vaskést találtak. A tarsolyt először vékony vaslemezzel borították be, ami megmerevítette a bőrt, megőrizte a gyűrődéstől, s így a borítólapot díszítő ezüstlemez is épségben maradt. A leletek között volt még egy tegez hat nyílással, melyek közül öt hegyes, keskeny, négy élű, míg a hatodiknak a lapja széles, legyezőformájú, éle pedig ívelt. Honfoglalás kori értékes leleteink is a nyíregyházi Jósa András Múzeum tulajdonában vannak, s ezek is bizonyítják, hogy honfoglaló őseink hozzánk érkeztek el először, s a határt alkotó gyepűrendszer fontos alkotója voltunk.

A kastélyt 1880 körül bővítették. A jelentős politikai tisztségeket betöltő Lónyay Menyhért - feltehetően Ybl Miklós tervei alapján - emeletes, oromfalas szárnyépületekkel toldotta meg. A kerti és az utcai homlokzat tagozatai neobarokk részletformákat kaptak, így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott. Ekkor történt a manzárdtető beépítése is, ahol vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki. 
A számos melléképület és a két kapuépület a 18. század végén épült. Az északi melléképületben eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát.

Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélykertben - a mai futballpálya helyén - teniszpálya állt. A kertben épült egy hatalmas virágház is, illetve egy jégverem is helyet kapott itt. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet.